Olyan sebességgel pörögnek az események, fordulnak a kockák, és szélkakasok, amit nem tudtam lekövetni (részben egy vírusos nyavalya miatt). A horvátok komikus operett harcától, az EU nagygyűlés fejvakarós tökölésén át, a többiek elképesztően álszentségéig. Szíjjártó minisztert nem is említve, akinél talán sosem volt még jobb jelölt az icebucket challenge-re. Idő kellett átgondolni, emészteni, átértékelni azt, ami van.

Én lényegében most egyetlen számot mondanék (33) és egy kérdést tennék fel erről.

Advertisement

A jelenlegi állás szerint a beérkező tömegek kb. 33% szíriai. Vannak még természetesen afgánok, irakiak, akik szintén háborús, vagy olyan jellegű területekről érkeznek, de a felmérések szerint egyre nagyobb arányban jönnek Bangladesből, Pakisztánból, és a horvát lapokat olvasva a koszovói albánok is bekapcsolódtak a buliba.

Akkor miért nevezi a nemzetközi sajtó őket bármiféle megkülönböztetés és árnyalás nélkül menekülteknek?

Advertisement

Ha Viktorék propagandacélokat szolgáló “gazdasági bevándorló” terminusának leegyszerűsítése torzítja az igazságot, akkor a menekült is. Jó, hazudok. Ha én tudom, akkor a BBC, Guardian, CNN és az összes többi lap és csatorna tudja. A kérdés tehát az, ők miért hazudnak!

Talán félnek? Mivel a média nagy része nem hogy a migráns kifejezést, de a a jobb élet reményében ide érkezők (amúgy teljesen nyílt) tényéről sem vesz tudomást, ez reálisnak tűnik. Az elmúlt három hét több tucat angol, német és horvát nyelvű cikke között egy olyat sem találtam (ma először a washington post!), ami a pakisztáni, bangladesi és a többi nem háborús övezetből érkező emberről beszélt volna és feltette volna kérdést, velük mit tegyünk.

Advertisement

Én megehetem: erkölcsi kötelességünk befogadni őket is?

Egyáltalán ki és kinek tartozik felelősséggel? Irak nem sokban különbözik Szíriától, de Afganisztánban a törzsi háborúkon kívül az ország nagy részén relatív béke van. A helyi fanatikusok miatt persze rengeteg embernek lehet oka eljönni, akár menekülni is, de ez európai mércével minden muzulmán országra megáll. Nőkre, melegekre, és nagyjából mindenkire, aki szarul érzi magát egy teokrata államban. Őket erkölcsi kötelességünk befogadni?

Advertisement

Na és persze a realitás az, hogy ha egyszer Európa határára értél, akkor is menekültnek fogod magad hazudni, ha csak jobb életet akarsz, szabad pornót, vagy éppen te gyilkoltál Allah nevében és legkevésbé sem vallásos szomszédok bosszúja elől menekülsz.

Azt hiszem az európai politika, és a sajtó pánikszerűen retteg attól, hogy az ilyen kérdések ajtót nyitnak a gyűlöletnek, jobban félnek ettől, mint a beáramló tömegek következményeitől. Benne van a pakliban, hogy éppen ez nyitja majd ki azt a bizonyos ajtót.

Advertisement

Európa drámája ma már nem a szíriai menekültekről szól. Merkel meghívóját az egész világ hallotta, ahogy az egész világ látta, hogy több százezer ember útlevél nélkül bejutott az álmok földjére. Nem hibáztatom őket, ha ők is elindulnak, és is azt tenném a helyükben. Orbán Viktor szeret nevetségesen nagy lufikat eregetni, de a 100 milló potenciális bevándorlóval nem túlzott nagyot. A világ lakosságának közel fele él háborús területen vagy erőszakos fenyegetettségben.

Bangladesben 160 millió, Pakisztánban 190 millió, Irakban 35 millio, Afganisztánban 32 millio, Algériában 40 millió, Egyiptomban 85 millio ember él. Ez az hat ország számban a teljes EU lakosságát közelíti. Mindegyik ország káoszban, a káoszhoz kényelmetlenül közel, vagy brutális szegénységben. A számoknál csak a népességrobbanás üteme elképesztőbb. Az elmúlt 60 évben átlagosan megnégyszereződött a lakosság. A számok Afrikában sem jobbak, Etiópia, a nyomor szimbóluma, közel 100 millió lakossal bír, ötször annyival mint hatvan évvel ezelőtt.

Advertisement

Ha a következő egy évben megtörténne a lehetetlen, a nyugat felszámolná az IS-t, a török, libanoni menekülttáborokat luxushotellá fejlesztenénk, találnánk egy a rendet betartani képes vezetőt Szíria élére, ha egy év múlva egyetlen szír menekült sem érkezne, most már akkor is bajban leszünk.

A pakisztáni, bangladeshi, nigériai, eritreai indulókat ez ugyanis nem fogja érdekelni. Ők látták és hallották, hogy be lehet jönni, megkapták az emailt, levelet a testvérüktől, haverjuktól, aki már ott van. Látták, hogy ehhez elég sokan lenni, kérni, néha követelni, és a sajtónak mutatni a nyomorod, vagy a gyermeked. Nem ítélkezem, ahogy mondtam, én is ezt tenném a helyükben.

Advertisement

Mi történik?

A két lehetőségből az első, hogy Európa ezt nem fogja megállítani. Mert alkalmatlan rá. A mai Európa a kemény szavak dacára talán arra is alkalmatlan, hogy a már beérkezett hamisnak minősített menekülteket majd visszaküldje. Százezrekről beszélünk. Mit fognak tenni a táborokban várakozó tömegek, amikor megértik, hogy nincs mit veszíteniük? Mit csinál majd a német, svéd, osztrák hatóság, ha a könnygáz és a vízágyú elfogadhatatlan megoldás? Hogyan terelik majd fel őket a repülőre a sajtó és a mobilkamerák ezreinek a fókuszában?

Advertisement

Ha Európa ezt a valószínűleg nagyon csúnya, és véres műveletet mégis lebonyolítja, akkor is meg kell válaszolni a kérdést, mi legyen a beérkező további sok millióval? Orbán megoldása mellett az egyetlen másik a Spanyoloké. Lefizetni Törökországot és Líbiát, hogy a sajtó és a lelkiismeretünk szeme elől rejtve intézzék el az ügyet. Ezt fogják választani. Orbán itt téved: Európában nem kell emberségesnek lenni, csak annak illik látszani, mert ez nem a várvédő kapitányok kora, hanem a diszkrét takarítóké.

A 444-et majd fél évente ír róla egy összefoglalót a Guardian cikke alapján. Sokkal kevesebben fogják olvasni, mint Széles Gábor aktuális elmezavarát, de én nem leszek köztük. Az ostobaság, lustaság és az arrogancia olyan keverékét termelték ki az elmúlt egy hónapban (tisztelet a kivételnek: Plankó G, és Magyari P.), ami egyszerre taszít és untat. Bede pl. egy kifejezetten rossz, a gyakorlatban értelmetlen, a magyar viszonyok között ostoba, teoretikus Economist cikk zanzájával nálam karrier mélypontot ért el.

Share This Story

Get our newsletter